33. Álarc
Az élet álarca
Néhány perc olyan elgondolkodtató
Az életem is olyan akár egy keringő
Néha újra látok embereket,
Akiket már rég elfelejtettem.
Néha gyönyörű emlékekkel járok régi helyeken
Melyeket rég mélyen a szívembe temettem
De van ezer álmom, járnám a csillagok útján
Ezerszer volt, hogy álarc mögé bújtam,
Féltem, a döntés mit hozhat
Féltem, mi újat hozhat.
Így álarc mögé bújtam
És nem találtam a helyes utat
Néha a nagyok is sírnak
Van, amit ők sem bírnak
De tudom hogy van egy híd
És azután csak szeret a szív
Mától minden szép és jó lesz
Tudom, ezért csak tennem kell
Van ezer álmom, járnám a csillagok útján
Ezerszer volt, hogy álarc mögé bújtam,
Féltem, a döntés mit hozhat
Féltem, mi újat hozhat.
Így álarc mögé bújtam
És nem találtam a helyes utat
A szívem messze szárnyal
És ott csak a boldogság várja
Most már felülről látja
Ami bántotta és nem bánja
Hogy nem volt igaz barátja
Mert az álarcot végleg lerántja
Van ezer álmom, járnám a csillagok útján
Ezerszer volt, hogy álarc mögé bújtam,
Féltem, a döntés mit hozhat
Féltem, mi újat hozhat.
Így álarc mögé bújtam
És megtaláltam a helyes utat
Most is teljesen egyedül vagyok
Mégsem vagyok olyan magányos
Mert az álmaimnak élek
És folyton valamit remélek
Elmenekülök újra egy világba
Úgy sosem süthet itt rám a nap
Van ezer álmom, járnám a csillagok útján
Ezerszer volt, hogy álarc mögé bújtam,
Féltem, a döntés mit hozhat
Féltem, mi újat hozhat.
Így álarc mögé bújtam
És megtaláltam a helyes utat
|