Egy lányról, aki a jelenlétemben sose szólalt meg, mert egy korábbi nyáron összejöttem valakivel, akivel ő is össsze akart és ezt újra megtettem vele.

Nincs merszed

Sosem leszel olyan vonzó, mint én
Pont olyan vagy mint egy bányarém
Utállak, de nyíltan vállalom
Érzem a szemeid a hátamon
Félek egy kést döfsz belém
De mi van az álladon, egy kelés?
Akár egy igazi boszorkány
Veled lenni igazi horror már!

Miért nincs merszed elém állni?
A múltat sosem fogjuk megbánni
De hidd el nem foglak képen köpni
És nem foglak a székhez kötözni
Szakadékba sem foglak taszítani
Csak a világod akarom elhagyni!
De nem akarlak megbántani,
Magammal biztos nem foglak rántani!

Még egy szót sem hallottam a szádból
De a grimaszaid már jól értem
Utálsz, de leplezni próbálod
A pofádra van írva az érzésed!
Megint csak hájasabb lett a tested
Amivel most elfoglaltad a helyem
De nem hagyom, mert van még hitem
Amíg még lüktet az erő az ereimben

Miért nincs merszed elém állni?
A múltat sosem fogjuk megbánni
De hidd el nem foglak képen köpni
És nem foglak a székhez kötözni
Szakadékba sem foglak taszítani
Csak a világod akarom elhagyni!
De nem akarlak megbántani,
Magammal biztos nem foglak rántani!

Nézd most őt is elveszem tőled
Aztán újra belebújok a báránybőrbe
Újra szívembe szállna a bosszúd tőre
De ettől sosem leszek letörve
Nem tudom mit gondolsz rólam
De nem félek, na gyere ki a hóra
Gyere már, küzdjünk meg végre
Ne mondj ostoba ellenérvet!

Miért nincs merszed elém állni?
A múltat sosem fogjuk megbánni
De hidd el nem foglak képen köpni
És nem foglak a székhez kötözni
Szakadékba sem foglak taszítani
Csak a világod akarom elhagyni!
De nem akarlak megbántani,
Magammal biztos nem foglak rántani!

Miért nincs merszed?
Miért?
Miért nincs merszed?

Miért nincs merszed elém állni?
A múltat sosem fogjuk megbánni
De hidd el nem foglak képen köpni
És nem foglak a székhez kötözni
Szakadékba sem foglak taszítani
Csak a világod akarom elhagyni!
De nem akarlak megbántani,
Magammal biztos nem foglak rántani!