…(mese a reménytelen szerelemről)…

Nehéz a választás, de miért
Jelent ennyit bolondulni valakiért?
Nehéz a választás, de miért
Jelent ennyit tenni valamiért?
De van még ezer kérdés
És a válasz nem nagy kérés
Már semmi sem olyan, mint régen
Mert azt hiszi,kedvel, szeret téged

Érzések vezetik, minden bonyolult
És az élet is megbántja konokul
Fél, hogy utoléri a magány
Már nem tudja tartani magát
Fájdalom és szeretet nélkül
Haragosával csak érdekből békül
Fél, felrúgni a megszokást
Nem bírná az újabb elbotlást

Újra elmentek egymás mellett
Nem szólt, mert nem kellett
Annyira fáj neki minden, mert téged szeretett
Maghaltak az érzései és egyszerűen kinevetett
Érzések nélkül, könnyű szívvel már
Ne várj már rá, úgysem jön el többé már.
Megváltozott a világképe
És itt az álom vége.

Összetört a szíve
És más a hajszíne
Magabiztosabb, erősebb, és szebb.
Az álma megvalósulni látszik, mert neked ő kell.
Már rég nem ismernéd fel
De most mindenhol őt keresed,
A lányt kiről tudomást sem vettél,
Akit egykor unalomból csak átvertél,
Akinek a szívét összetörted
És érzéseit felőrölted.

Csak színjáték, mert utál a szíve mélyén
De a bosszú édes és nyerni fog a játék végén
Pontosan tudja honnan jött és hová tart
Minden meg kaphat, amit csak akarhat
Övé a szíved, a tested, és a lelked
Már könnyekkel teli a szemed
Csak most ismerted fel őt
A végzetedet hozó nőt!