132. Lázadj fel
Lázadj fel
Minden lélegzetvétel égeti a torkod
Bárhogy nézve nehéz a sorsod,
Üvölts, add ki magadból a dühöt, lázadj fel!
Szürke hétköznapok és túl bonyolított élet,
Amiben mindenki téged bánt
És a magány magával ránt,
Mert nem tudod mi az, ami rád vár.
Halld meg, mit mondunk és figyelj ránk!
Mert mi is elindultunk valahonnan
Tudtuk valamikor majd továbblépünk onnan
Gyerünk, állj fel és indulj hát
Itt az idő, hogy a saját lábadra állj
Nem számít, ha ami jön váratlan
Mert az új hoz száz csodát és ezer változást
Gyerünk állj fel és indulj már (Indulj már)
Hisz eljött a te időd, mire vársz?! (Mire vársz)
Indulj már!
Ne állj be te is a sorba
Ott csak el leszel taposva
Követned senkit sem kell! Amíg tudsz, csak lázadj fel!
Rég tudod rossz ez a rendszer, változtass, lázadj fel!
Csak keresd az utat, mi célodhoz elvezet.
A harctól erősödve egyre jobban élvezed.
Mert nem tudod mi az, ami rád vár.
Halld meg, mit mondunk és figyelj ránk!
Mi is elindultunk valahonnan
Tudtuk valamikor majd továbblépünk onnan
Gyerünk, állj fel és indulj hát
Itt az idő, hogy a saját lábadra állj
Nem számít, ha ami jön váratlan
Mert az új hoz száz csodát és ezer változást
Gyerünk állj fel és indulj már
Hisz eljött a te időd, mire vársz?!
Gyerünk, állj fel és indulj hát
Itt az idő, hogy a saját lábadra állj
Nem számít, ha ami jön váratlan
Mert az új hoz száz csodát és ezer változást
Gyerünk állj fel és indulj már (Indulj már)
Hisz eljött a te időd, mire vársz?! (Mire vársz)
Indulj már!
|